Amerikabol jottunk ...

No szoval az ugy volt, hogy Andris egyik teli reggelen beallitott egy hatalmas terkeppel ugy harom evvel ezelott, hogy lassunk vilagot, keszitsem a bakancsot es irany Amerika. Mert Amerikat latni kell. Mondta meg, hogy bejarjuk, amit csak lehet es kiteritette a terkepet es mondta hogy ne csodalkozzak; az Alfold is nagy hat meg Amerika!

Mikor latta tagra nyilt amugy sem nagy szememet az egesz estet betolto Amerika domping utan, hogy alig egy koromnyi terulet a bejarni tervezett resz, mondta sebaj elmegyunk harom hetre es atszeljuk az orszagot a 66-os uton, mert azon meg menni kell - no erre gyorsan beraktam a mikroba egy adag kukoricat pattogtatni, miutan egyet mar odaegettem, meg kikerestem az inseges idokre tartogatott tortilla chipset meg salsat, lattam ez az este hossszu lesz maholnap meg itt van Amerika! es elkezdodott a keszulodes.

Osztottunk szoroztunk, post it-ra irt programokat tologattunk a napok kozott, mostunk, pakoltunk, borondre ultunk es aprilis 25-én hajnalban elindultunk.

Terkepeket szinte minden lepesre kinyomtattunk kiveve Parizst, vegul is ez meg nem Amerika, igy aztan annak rendje es modja szerint rossz helyre szalltunk, így kerultunk San Francisco helyett New Yorkba.




Igy aztan ha nem is a 66-os uton, de atszeltuk Amerikat es kozel 30 ora utan, mintegy 12 oras kesessel meg is erkeztunk hajnal haromkor a szinte ures repterre.

Igy esett, hogy a piros auto helyett mar csak feher volt, ami csak akkor hajnalban tunt oriasnak...








Mindegy, vegtere is itt vagyunk, szallas is lett hajnal negyre, aludni meg ugysem nagyon tudtunk, ugyhogy masnap reggel mar az Okland Bay Bridge labanal alltunk. Jol tettuk, hogy elso utunk ide vezetett, par nappal kesobb mar nem tudtunk volna felhajtani/lehajtani, mert hogy leszakadt a feljaro.

SFO utan a Szilicium Volgy fele vettuk az iranyt, itt elobb sargultunk az irigysegtol a Stanfordon tanulo diakok lattan, aztan majdnem osszeestem a szamitogep muzeum kozel harom oras tarlatvezeteset kovetoen, ahol az abaccus meg rendben volt, de aztan... no de egy jo feleseg a ferjeert ....

Aztan uzemlatogatas kereteben buzditottuk a fiukat hatekony munkara googleknal es mar hajtottunk is tovabb Montereybe foka meg akvarium nezobe.

Autopalyak autopalyak utan, mignem kifogyott a benzin. A tankolas soran az elso akadalyt (tanksapka levetele) nemi segitseggel sikeresen vettuk, aztan jott a kovetkezo megprobaltatas hogy ti. a benzincsobol nem jott egy cseppnyi benzin sem. Na gondoltuk, ez is csak velunk eshet meg hogy pont nalunk kifogy a kut. Aztan bementem szolni, hat hogy tudjak, meg irjak ki. A holgy azonban (mert hogy a benzinkutatakat cowboy kalapos nok uzemeltetik) nem beszelt angolul mexikoi vendegmunkas leven, csak spanyolul, ugyhogy a beszelgetesunk rovid de velos volt.
- Petrol?
- Money?
- No petrol, no Money! (western filmet azert en is lattam.)
- No money, no petrol jott a valasz,
ugyhogy egy ideig igy eltarsalogtunk es a helyzeten az sem javitott, hogy a gyurure mutogatva magyaraztam, hogy mi aso kapa meg nagy harang, es hogy egy ferj a feleseget joban rosszban, de o csak legyintett, hogy ja kerem a ferfiak..., mignem megenyhult es megnyitotta a csapot es dolt neki a le.
Ezzel megerkeztunk a vadnyugatra.

Los Angelesben adtunk a kulturanak, neztunk Van Gogh-ot, Pizzarot, Degas-t meg antik vazakat, megkerestuk a Hollywood feliratot, mert ezt ugyis szamonkeri rajtunk majd mindenki.






Kovetkezett San Diego meg az allatkert, előtte meg autosmozi. Aktualitasa miatt a vacancy című filmet valasztottuk, ami csak kesobb derult ki, hogy egy jo kis horror film, de egy masik vaszonhoz mar nem lehetett atallni. Ugyhogy a radion valtottunk savot, Andris elaludt en meg hatat forditva a mi vasznunknak pont ralattam egy masik igazan kellemes alkotasra, egy hetvenes evekben jatszodo mukorcsolyas filmre, ahol a sok megprobaltatas utan vegul minden sikerul,hat hiaba ez Amerika.

San Diego utan elindultunk keletre a kanyonok felé. Közben megalltunk az Algedones duneknel. A homokot turo munkast nem tudtuk mire velni, vagy egy közmunkás lehetett akit a borton helyett ide szamuztek, vagy az idegesseget vezeti le... a homokjarganyokon meg hetven eves hippi nagymamak es nagypapak szaguldoztak. Nagyon helyesek meg kedvesek voltak.

A Grand Canyonhoz koran ertunk, hajnal negykor indultunk, nem direkt csak elneztuk az orat (nem is mi lettunk volna) igy kb hetkor szinte egyedul voltunk leszamitva par fotost. A kepeken talan nem latszik olyan jol, de hatalmas a tavolsag. Setalni csak a peremen setaltunk a kanyon aljara nem mentunk.

Innen Page-be mentunk az Anteloppe kanyon miatt. Az egyik kedvenc helyem, a kepek egy reszet raktuk csak fel, de talan ez is mutatja a hely szepseget. Ide is koran mentunk, elsokent egyedul voltunk meg az indian (mert vezető kell). Pár szóban az indianrol, mert ezt sokan kerdezik. 53 év, Navajo torzs, navajo nyelv, polo, farmer, 14 gyerek, 7 volt 1 aktualis feleseg, 5 tehen, 4 lo, 1 terepjaro, allando munka az epitkezesen, reszmunka az Anteloppe kanyonnal, tavol mindenkitol farm, szombat este rodeo. Igy aztan ott volt a helyunk.

Rodeo elmenyunk a szunetig tartott, kb. eddig birtuk nezni hogy emberek hatalmasakat puffanak, santikalva tavoznak az arenabol mikozben mindenki orjong. Az egesz ugy nezett ki mintha valami illegalis helyen lennenk, jo felorat vezettunk a vak sotetbe mire egy kezzel irott gyurott papirt kovetve az arenahoz ertunk. Mentok meg ilyenek semmi nem volt. Latszolag ezen csak en aggodtam. Raadasul egy kicsit faradtak is voltunk, sikerult meg napkozben eljutnunk Monument Valley-be es Mexican Hat kornyekere.

A kovetkezo allomasunk Bryce kanyon, ami Berecz doki megfogalmazasa szerint ugy nez ki, mint egy fedo nelkuli cseppkobarlang, Naplementere ertunk, rengeteg fotos keszulodott egy pillanatra. Vicces volt ahogy a profi felszerelesek mellett helyet kertunk magunknak a kis gepunkkel, amolyan Mr.Bean modra. Gondoltuk megse profi, ha neki allunk vadul fotozni, aztan negyed ora mulva csak megkerdeztuk, megis mire varunk, a tokeletes fenyre...volt a szukre szabott valasz, es ereztuk jobb, ha nem kerdezoskodunk tovabb . Aztan megjott egy busznyi japan, ugyhogy arrebb alltunk es keszitettunk par nem profi kepet.

Zion kanyon a masik kedvencunk. Ha valakinek nincs ideje es csak egyet tud a sok kanyon kozul megnezni es szeret valamifele csucselmenyben reszesulni akkor ide jojjon es turazzon.

Las Vegas egyszer jo volt. Este ertunk reggel mentunk. A termeszet utan azonban tul sok volt. A hatalmas jatektermek fel ora utan idegesitettek, annak ellenere hogy nyertem masfel dollart egy felkaru rablon, amolyan kezdok szerencseje alapon, de nagy volt a hangzavar ami sultkrumpli es pattogatott kukorica illattal parosult. Az utca jobb volt, a maga latvanyossagaival: reszben elsullyedo kalozhajo kalozokkal es szirenekkel, vulkanna alakulo szokokut, szokokutak, reklamok, koktelok.Eejfelre az utcai latvanyossagoknak vege, utana maradnak a fenyreklamok, dulongelo bodult emberek, uveges szemu felkarurablosok.

A Halal Volgye meleg, hosszu es maganyos. Nekem nagyon tetszett. Szolt a zene, korulottunk vegletes szintkulonbseg. Tengerszint alatt vezet az ut es a volgy ket oldalan haromezres hegyek, szikes terulet, szauna meleg szel.





Lattunk meg nagy fakat, medveket, vizeseseket, aztan jottunk is haza.

Osszesegeben:

• kb 13 nemzeti park;
• 4200 merfold a betonon meg fold uton;
• min. 10 fajta gyorsetterem;
• 1 tucat hamburger meg amennyivel több;
• min.6 kulonbozo motellanc;
• min. 15 gallon viz;
• 1 meggondolatlan utvalasztas (harom ora fold uton hegyen volgyon at, ejszaka 1 gallon vizzel, egy csomag szaritott marha hussal, telefon nelkul lakatlan kornyeken);
• 3 telefonkartya;
• 20 konzerv;
• 16 almapure;
• 8 kompot;
• 1 bokaficam;
• a polok es mas ruhanemuk szamat inkabb nem irom.

Hat ez tortent velunk nagy vonalakban, kepekben pedig:
http://picasaweb.google.com/bohus.agy/2007Vadnyugat


Gyongy